Ismeri a numerikus vezérlésű szerszámgép meghibásodásának definícióját és a meghibásodások számlálási elvét?

I. A hibák meghatározása
A modern gyártóipar kulcsfontosságú berendezéseiként a numerikus vezérlésű szerszámgépek stabil teljesítménye döntő fontosságú. Az alábbiakban a numerikus vezérlésű szerszámgépek különféle meghibásodásainak részletes definícióit találja:

1. Hiba
   Amikor egy numerikus vezérlésű szerszámgép elveszíti a megadott funkcióját, vagy a teljesítményindexe meghaladja a megadott határértéket, az meghibásodást jelent. Ez azt jelenti, hogy a szerszámgép normálisan nem tudja elvégezni az ütemezett feldolgozási feladatokat, vagy olyan helyzetek állnak fenn, mint a csökkent pontosság és a rendellenes sebesség a feldolgozás során, amelyek befolyásolják a termékek minőségét és termelési hatékonyságát. Például precíziós alkatrészek feldolgozásakor, ha a numerikus vezérlésű szerszámgép pozicionálási pontossága hirtelen csökken, aminek következtében az alkatrész mérete meghaladja a tűréshatárt, megállapítható, hogy a szerszámgép meghibásodott.
2. Kapcsolódó hiba
   A szerszámgép minőségi hibája által okozott meghibásodást, amikor a numerikus vezérlésű szerszámgépet meghatározott körülmények között használják, kapcsolódó hibának nevezzük. Ez általában a szerszámgép tervezési, gyártási vagy összeszerelési folyamatában fellépő problémáknak tudható be, amelyek normál használat során meghibásodásokat eredményeznek. Például, ha a szerszámgép erőátviteli alkatrészeinek kialakítása nem megfelelő, és hosszú távú üzemeltetés után túlzott kopás következik be, ami befolyásolja a szerszámgép pontosságát és stabilitását, akkor ez kapcsolódó hibának minősül.
3. Nem kapcsolódó hiba
   A nem rendeltetésszerű használat, a nem megfelelő karbantartás vagy a kapcsolódó hibákon kívüli egyéb külső tényezők által okozott meghibásodást nem kapcsolódó hibának nevezzük. A nem rendeltetésszerű használat magában foglalhatja azt is, ha a kezelő nem a kezelési utasításoknak megfelelően működik, például a szerszámgép túlterhelése és a helytelen feldolgozási paraméterek beállítása. A nem megfelelő karbantartás lehet a nem megfelelő tartozékok vagy módszerek használata a karbantartási folyamat során, ami a szerszámgép újabb meghibásodásait eredményezi. Külső tényezők lehetnek a teljesítményingadozás, a túlzottan magas vagy alacsony környezeti hőmérséklet, a rezgések stb. Például zivatar idején, ha a szerszámgép vezérlőrendszere villámcsapás miatt megsérül, az nem kapcsolódó hibának minősül.
4. Szakaszos meghibásodás
   Egy numerikus vezérlésű szerszámgép meghibásodását, amely korlátozott időn belül javítás nélkül helyreállítja funkcióját vagy teljesítménymutatóját, időszakos hibának nevezzük. Ez a fajta hiba bizonytalan, és egy adott időszakon belül gyakran előfordulhat, vagy hosszú ideig nem. Az időszakos hibák előfordulása általában olyan tényezőkkel függ össze, mint az elektronikus alkatrészek instabil teljesítménye és a rossz érintkezés. Például, ha a szerszámgép működés közben hirtelen lefagy, de újraindítás után normálisan működik, ez a helyzet időszakos hiba lehet.
5. Végzetes kudarc
   A személyi biztonságot súlyosan veszélyeztető vagy jelentős gazdasági veszteséget okozó meghibásodást végzetes meghibásodásnak nevezzük. Ha ilyen meghibásodás következik be, a következmények gyakran nagyon súlyosak. Például, ha a szerszámgép hirtelen felrobban vagy kigyullad működés közben, vagy ha a szerszámgép meghibásodása miatt az összes feldolgozott termék selejteződik, hatalmas gazdasági veszteséget okozva, ezek mind végzetes meghibásodások.

1. A kapcsolódó és nem kapcsolódó hibák osztályozása és számlálása
   Egy numerikus vezérlésű szerszámgép minden meghibásodását kapcsolódó vagy nem kapcsolódó meghibásodásként kell besorolni. Ha kapcsolódó meghibásodásról van szó, akkor minden meghibásodást egyetlen meghibásodásnak kell tekinteni; a nem kapcsolódó meghibásodásokat nem szabad figyelembe venni. Ez azért van, mert a kapcsolódó meghibásodások a szerszámgép minőségi problémáit tükrözik, míg a nem kapcsolódó meghibásodásokat külső tényezők okozzák, és nem tükrözik a szerszámgép megbízhatósági szintjét. Például, ha a szerszámgép a kezelő helytelen működése miatt ütközik, ez egy nem kapcsolódó meghibásodás, és nem szabad beleszámítani a hibák teljes számába; ha a szerszámgép a vezérlőrendszer hardverhibája miatt nem tud normálisan működni, akkor ez egy kapcsolódó meghibásodás, és egy meghibásodásnak kell tekinteni.
2. Több funkcióvesztéssel járó hibák számlálása
   Ha a szerszámgép több funkciója is kiesik, vagy a teljesítményindex meghaladja a megadott határértéket, és nem bizonyítható, hogy ugyanaz az ok okozza őket, akkor mindegyik tételt a szerszámgép meghibásodásának kell tekinteni. Ha ugyanaz az ok okozza, akkor a szerszámgép csak egy hibát generál. Például, ha a szerszámgép orsója nem tud forogni, és az adagolórendszer is meghibásodik. Az ellenőrzés során kiderül, hogy a hibát áramkimaradás okozta. Akkor ezt a két hibát egy hibának kell tekinteni; ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az orsó meghibásodását az orsómotor sérülése, az adagolórendszer meghibásodását pedig az erőátviteli alkatrészek kopása okozta, akkor ezt a két hibát a szerszámgép két hibájának kell tekinteni.
3. Több okból eredő hibák számlálása
   Ha a szerszámgép egy funkciója kiesik, vagy a teljesítményindex meghaladja a megadott határértéket, és ezeket két vagy több független hibaok okozza, akkor a független hibaokok számát a szerszámgép meghibásodásainak számának tekintjük. Például, ha a szerszámgép megmunkálási pontossága csökken, az ellenőrzés során kiderül, hogy ezt két független ok okozza: a szerszámkopás és a szerszámgép vezetősínének deformációja. Ezt a szerszámgép két meghibásodásának kell tekinteni.
4. Szakaszos hibák számlálása
   Ha ugyanaz a szakaszos meghibásodási mód többször is előfordul a szerszámgép ugyanazon részén, akkor azt csak a szerszámgép egyetlen hibájának kell tekinteni. Ez azért van, mert a szakaszos hibák előfordulása bizonytalan, és ugyanaz a mögöttes probléma okozhatja őket. Például, ha a szerszámgép kijelzője gyakran villog, de az ellenőrzés után nem találnak nyilvánvaló hardverhibát. Ebben az esetben, ha ugyanaz a villogási jelenség egy adott időszakon belül többször is előfordul, akkor azt csak egyetlen hibának kell tekinteni.
5. Tartozékok és kopó alkatrészek meghibásodásainak számlálása
   A megadott élettartamot elérő tartozékok és kopó alkatrészek cseréje, valamint a túlzott használatból eredő károk nem számítanak meghibásodásnak. Ez azért van, mert a tartozékok és a kopó alkatrészek a használat során fokozatosan elkopnak. Cseréjük a normál karbantartási viselkedés része, és nem szabad beleszámítani a meghibásodások teljes számába. Például, ha a szerszámgép szerszámát egy bizonyos ideig tartó használat után kopás miatt ki kell cserélni, az nem tartozik meghibásodásnak; de ha a szerszám a normál élettartamon belül hirtelen eltörik, az meghibásodásnak minősül.
6. Végzetes hibák kezelése
   Amikor egy szerszámgépben végzetes meghibásodás történik, és ez egy kapcsolódó hiba, azt azonnal nem minősített megbízhatóságúnak kell minősíteni. A végzetes hiba előfordulása azt jelzi, hogy komoly biztonsági veszélyek vagy minőségi problémák vannak a szerszámgépben. A gépet azonnal le kell állítani, és átfogó ellenőrzést és karbantartást kell végezni. A megbízhatóság értékelése során a végzetes hibákat általában súlyos, nem minősített tételnek tekintik, és jelentős hatással vannak a szerszámgép megbízhatóságának értékelésére.
   Összefoglalva, a numerikus vezérlésű szerszámgépek meghibásodásainak meghatározási és számlálási elveinek pontos megértése és követése nagy jelentőséggel bír a szerszámgépek megbízhatóságának javítása, a termelésbiztonság garantálása és a termelési hatékonyság javítása szempontjából. A hibák pontos statisztikái és elemzése révén a szerszámgépekben meglévő problémák időben feltárhatók, és hatékony fejlesztési intézkedések tehetők a szerszámgépek teljesítményének és minőségének javítása érdekében.