Nagysebességű precíziós alkatrészek megmunkálási folyamatának elemzése megmunkálóközpontokban
I. Bevezetés
A megmunkálóközpontok kulcsszerepet játszanak a nagysebességű precíziós alkatrész-megmunkálás területén. Digitális információk segítségével vezérlik a szerszámgépeket, lehetővé téve számukra a meghatározott feldolgozási feladatok automatikus végrehajtását. Ez a feldolgozási módszer rendkívül magas feldolgozási pontosságot és stabil minőséget biztosít, könnyen automatizálható, és a magas termelékenység és a rövid gyártási ciklus előnyeivel rendelkezik. Eközben csökkentheti a feldolgozó berendezések felhasználását, kielégítheti a gyors termékmegújítás és -csere igényeit, és szorosan kapcsolódik a CAD-hez a tervezéstől a végtermékig tartó átmenet megvalósítása érdekében. A megmunkálóközpontokban a nagysebességű precíziós alkatrészek feldolgozási folyamatát tanuló gyakornokok számára nagy fontosságú megérteni az egyes folyamatok közötti kapcsolatokat és az egyes lépések jelentőségét. Ez a cikk részletesen ismerteti a teljes feldolgozási folyamatot a termékelemzéstől az ellenőrzésig, és konkrét eseteken keresztül mutatja be. A tokok anyaga kétszínű táblák vagy plexiüveg.
A megmunkálóközpontok kulcsszerepet játszanak a nagysebességű precíziós alkatrész-megmunkálás területén. Digitális információk segítségével vezérlik a szerszámgépeket, lehetővé téve számukra a meghatározott feldolgozási feladatok automatikus végrehajtását. Ez a feldolgozási módszer rendkívül magas feldolgozási pontosságot és stabil minőséget biztosít, könnyen automatizálható, és a magas termelékenység és a rövid gyártási ciklus előnyeivel rendelkezik. Eközben csökkentheti a feldolgozó berendezések felhasználását, kielégítheti a gyors termékmegújítás és -csere igényeit, és szorosan kapcsolódik a CAD-hez a tervezéstől a végtermékig tartó átmenet megvalósítása érdekében. A megmunkálóközpontokban a nagysebességű precíziós alkatrészek feldolgozási folyamatát tanuló gyakornokok számára nagy fontosságú megérteni az egyes folyamatok közötti kapcsolatokat és az egyes lépések jelentőségét. Ez a cikk részletesen ismerteti a teljes feldolgozási folyamatot a termékelemzéstől az ellenőrzésig, és konkrét eseteken keresztül mutatja be. A tokok anyaga kétszínű táblák vagy plexiüveg.
II. Termékelemzés
(A) Összetételi információk beszerzése
A termékelemzés a teljes feldolgozási folyamat kiindulópontja. Ebben a szakaszban elegendő összetételi információt kell szereznünk. Különböző típusú alkatrészek esetében az összetételi információk forrásai kiterjedtek. Például, ha egy mechanikus szerkezeti alkatrészről van szó, meg kell értenünk annak alakját és méretét, beleértve a geometriai méretadatokat, mint például a hosszúság, szélesség, magasság, furatátmérő és tengelyátmérő. Ezek az adatok határozzák meg a későbbi feldolgozás alapvető keretét. Ha összetett, görbe felületű alkatrészről van szó, például egy repülőgép-hajtómű lapátjáról, akkor pontos görbe felületi kontúradatokra van szükség, amelyek fejlett technológiákkal, például 3D szkenneléssel szerezhetők be. Ezenkívül az alkatrészek tűréshatárai is kulcsfontosságú részét képezik az összetételi információknak, amelyek meghatározzák a feldolgozási pontosság tartományát, mint például a mérettűrés, az alaktűrés (kerekség, egyenesség stb.) és a pozíciótűrés (párhuzamosság, merőlegesség stb.).
(A) Összetételi információk beszerzése
A termékelemzés a teljes feldolgozási folyamat kiindulópontja. Ebben a szakaszban elegendő összetételi információt kell szereznünk. Különböző típusú alkatrészek esetében az összetételi információk forrásai kiterjedtek. Például, ha egy mechanikus szerkezeti alkatrészről van szó, meg kell értenünk annak alakját és méretét, beleértve a geometriai méretadatokat, mint például a hosszúság, szélesség, magasság, furatátmérő és tengelyátmérő. Ezek az adatok határozzák meg a későbbi feldolgozás alapvető keretét. Ha összetett, görbe felületű alkatrészről van szó, például egy repülőgép-hajtómű lapátjáról, akkor pontos görbe felületi kontúradatokra van szükség, amelyek fejlett technológiákkal, például 3D szkenneléssel szerezhetők be. Ezenkívül az alkatrészek tűréshatárai is kulcsfontosságú részét képezik az összetételi információknak, amelyek meghatározzák a feldolgozási pontosság tartományát, mint például a mérettűrés, az alaktűrés (kerekség, egyenesség stb.) és a pozíciótűrés (párhuzamosság, merőlegesség stb.).
(B) Feldolgozási követelmények meghatározása
Az összetételre vonatkozó információk mellett a feldolgozási követelmények is a termékelemzés középpontjában állnak. Ez magában foglalja az alkatrészek anyagjellemzőit. A különböző anyagok tulajdonságai, mint például a keménység, a szívósság és a képlékenység, befolyásolják a feldolgozási technológia megválasztását. Például a nagy keménységű ötvözött acél alkatrészek megmunkálása speciális vágószerszámok és vágási paraméterek használatát igényelheti. A felületi minőségi követelmények is fontos szempontok. Például a felületi érdességre vonatkozó követelmény olyan, hogy egyes nagy pontosságú optikai alkatrészek esetében a felületi érdességnek el kell érnie a nanométeres szintet. Ezenkívül vannak bizonyos speciális követelmények is, például az alkatrészek korrózióállósága és kopásállósága. Ezek a követelmények további kezelési folyamatokat igényelhetnek a feldolgozás után.
Az összetételre vonatkozó információk mellett a feldolgozási követelmények is a termékelemzés középpontjában állnak. Ez magában foglalja az alkatrészek anyagjellemzőit. A különböző anyagok tulajdonságai, mint például a keménység, a szívósság és a képlékenység, befolyásolják a feldolgozási technológia megválasztását. Például a nagy keménységű ötvözött acél alkatrészek megmunkálása speciális vágószerszámok és vágási paraméterek használatát igényelheti. A felületi minőségi követelmények is fontos szempontok. Például a felületi érdességre vonatkozó követelmény olyan, hogy egyes nagy pontosságú optikai alkatrészek esetében a felületi érdességnek el kell érnie a nanométeres szintet. Ezenkívül vannak bizonyos speciális követelmények is, például az alkatrészek korrózióállósága és kopásállósága. Ezek a követelmények további kezelési folyamatokat igényelhetnek a feldolgozás után.
III. Grafikai tervezés
(A) Termékelemzésen alapuló tervezési alap
A grafikai tervezés a termék részletes elemzésén alapul. Példaként a pecsétfeldolgozást véve, először a betűtípust kell meghatározni a feldolgozási követelményeknek megfelelően. Ha hivatalos pecsétről van szó, akkor a standard Song betűtípus vagy a Song utánzata használható; ha művészi pecsétről van szó, a betűtípus-választás változatosabb, és lehet pecsétírás, irodai írás stb., amelyek művészi érzékkel bírnak. A szöveg méretét a pecsét teljes mérete és célja szerint kell meghatározni. Például egy kis személyes pecsét szövegmérete viszonylag kicsi, míg egy nagyvállalati hivatalos pecsétéé viszonylag nagy. A pecsét típusa is kulcsfontosságú. Különböző formák léteznek, például kör, négyzet és ovális. Minden forma kialakításánál figyelembe kell venni a belső szöveg és minták elrendezését.
(A) Termékelemzésen alapuló tervezési alap
A grafikai tervezés a termék részletes elemzésén alapul. Példaként a pecsétfeldolgozást véve, először a betűtípust kell meghatározni a feldolgozási követelményeknek megfelelően. Ha hivatalos pecsétről van szó, akkor a standard Song betűtípus vagy a Song utánzata használható; ha művészi pecsétről van szó, a betűtípus-választás változatosabb, és lehet pecsétírás, irodai írás stb., amelyek művészi érzékkel bírnak. A szöveg méretét a pecsét teljes mérete és célja szerint kell meghatározni. Például egy kis személyes pecsét szövegmérete viszonylag kicsi, míg egy nagyvállalati hivatalos pecsétéé viszonylag nagy. A pecsét típusa is kulcsfontosságú. Különböző formák léteznek, például kör, négyzet és ovális. Minden forma kialakításánál figyelembe kell venni a belső szöveg és minták elrendezését.
(B) Grafikák készítése professzionális szoftverekkel
Miután meghatároztuk ezeket az alapvető elemeket, professzionális grafikai tervezőszoftvereket kell használni a grafikák létrehozásához. Egyszerű kétdimenziós grafikákhoz olyan szoftverek használhatók, mint az AutoCAD. Ezekben a szoftverekben pontosan megrajzolható az alkatrész körvonala, és beállítható a vonalak vastagsága, színe stb. Összetett háromdimenziós grafikákhoz háromdimenziós modellezőszoftvereket, például SolidWorks-öt és UG-t kell használni. Ezek a szoftverek képesek összetett görbe felületekkel és szilárd szerkezetekkel rendelkező alkatrészmodelleket létrehozni, és parametrikus tervezést végezni, megkönnyítve a grafika módosítását és optimalizálását. A grafikai tervezési folyamat során a későbbi feldolgozási technológia követelményeit is figyelembe kell venni. Például a szerszámpályák generálásának megkönnyítése érdekében a grafikákat ésszerűen rétegezni és particionálni kell.
Miután meghatároztuk ezeket az alapvető elemeket, professzionális grafikai tervezőszoftvereket kell használni a grafikák létrehozásához. Egyszerű kétdimenziós grafikákhoz olyan szoftverek használhatók, mint az AutoCAD. Ezekben a szoftverekben pontosan megrajzolható az alkatrész körvonala, és beállítható a vonalak vastagsága, színe stb. Összetett háromdimenziós grafikákhoz háromdimenziós modellezőszoftvereket, például SolidWorks-öt és UG-t kell használni. Ezek a szoftverek képesek összetett görbe felületekkel és szilárd szerkezetekkel rendelkező alkatrészmodelleket létrehozni, és parametrikus tervezést végezni, megkönnyítve a grafika módosítását és optimalizálását. A grafikai tervezési folyamat során a későbbi feldolgozási technológia követelményeit is figyelembe kell venni. Például a szerszámpályák generálásának megkönnyítése érdekében a grafikákat ésszerűen rétegezni és particionálni kell.
IV. Folyamattervezés
(A) A folyamat lépéseinek megtervezése globális perspektívából
A folyamattervezés célja, hogy minden egyes feldolgozási lépést ésszerűen, globális perspektívából, a munkadarab megjelenésének és feldolgozási követelményeinek mélyreható elemzése alapján határozzon meg. Ehhez figyelembe kell venni a feldolgozási sorrendet, a feldolgozási módszereket, valamint a használandó forgácsolószerszámokat és szerelvényeket. Több jellemzővel rendelkező alkatrészek esetében meg kell határozni, hogy melyik jellemzőt kell először megmunkálni, és melyiket később. Például egy furatokkal és síkokkal is rendelkező alkatrész esetében általában a síkot munkálják meg először, hogy stabil referenciafelületet biztosítsanak a későbbi furatmegmunkáláshoz. A feldolgozási módszer megválasztása az alkatrész anyagától és alakjától függ. Például a külső körfelület megmunkálásához esztergálás, köszörülés stb. választható; a belső furatmegmunkáláshoz fúrás, furatkiesztergálás stb. alkalmazható.
(A) A folyamat lépéseinek megtervezése globális perspektívából
A folyamattervezés célja, hogy minden egyes feldolgozási lépést ésszerűen, globális perspektívából, a munkadarab megjelenésének és feldolgozási követelményeinek mélyreható elemzése alapján határozzon meg. Ehhez figyelembe kell venni a feldolgozási sorrendet, a feldolgozási módszereket, valamint a használandó forgácsolószerszámokat és szerelvényeket. Több jellemzővel rendelkező alkatrészek esetében meg kell határozni, hogy melyik jellemzőt kell először megmunkálni, és melyiket később. Például egy furatokkal és síkokkal is rendelkező alkatrész esetében általában a síkot munkálják meg először, hogy stabil referenciafelületet biztosítsanak a későbbi furatmegmunkáláshoz. A feldolgozási módszer megválasztása az alkatrész anyagától és alakjától függ. Például a külső körfelület megmunkálásához esztergálás, köszörülés stb. választható; a belső furatmegmunkáláshoz fúrás, furatkiesztergálás stb. alkalmazható.
(B) Megfelelő vágószerszámok és szerelvények kiválasztása
A forgácsolószerszámok és befogók kiválasztása a folyamattervezés fontos része. Különböző típusú forgácsolószerszámok léteznek, beleértve az esztergaszerszámokat, marószerszámokat, fúrófejeket, fúrószerszámokat stb., és minden forgácsolószerszám-típusnak eltérő modelljei és paraméterei vannak. A forgácsolószerszámok kiválasztásakor olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint az alkatrész anyaga, a megmunkálási pontosság és a megmunkált felület minősége. Például a nagy sebességű acél forgácsolószerszámok használhatók alumíniumötvözet alkatrészek megmunkálásához, míg a keményfém forgácsolószerszámok vagy kerámia forgácsolószerszámok szükségesek az edzett acél alkatrészek megmunkálásához. A befogók funkciója a munkadarab rögzítése a stabilitás és a pontosság biztosítása érdekében a megmunkálási folyamat során. A gyakori befogótípusok közé tartoznak a hárompofás tokmányok, a négypofás tokmányok és a lapos szájú fogók. Szabálytalan alakú alkatrészekhez speciális befogókat kell tervezni. A folyamattervezés során a megfelelő befogókat az alkatrész alakja és megmunkálási követelményei szerint kell kiválasztani, hogy a munkadarab ne mozduljon el vagy deformálódjon a megmunkálási folyamat során.
A forgácsolószerszámok és befogók kiválasztása a folyamattervezés fontos része. Különböző típusú forgácsolószerszámok léteznek, beleértve az esztergaszerszámokat, marószerszámokat, fúrófejeket, fúrószerszámokat stb., és minden forgácsolószerszám-típusnak eltérő modelljei és paraméterei vannak. A forgácsolószerszámok kiválasztásakor olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint az alkatrész anyaga, a megmunkálási pontosság és a megmunkált felület minősége. Például a nagy sebességű acél forgácsolószerszámok használhatók alumíniumötvözet alkatrészek megmunkálásához, míg a keményfém forgácsolószerszámok vagy kerámia forgácsolószerszámok szükségesek az edzett acél alkatrészek megmunkálásához. A befogók funkciója a munkadarab rögzítése a stabilitás és a pontosság biztosítása érdekében a megmunkálási folyamat során. A gyakori befogótípusok közé tartoznak a hárompofás tokmányok, a négypofás tokmányok és a lapos szájú fogók. Szabálytalan alakú alkatrészekhez speciális befogókat kell tervezni. A folyamattervezés során a megfelelő befogókat az alkatrész alakja és megmunkálási követelményei szerint kell kiválasztani, hogy a munkadarab ne mozduljon el vagy deformálódjon a megmunkálási folyamat során.
V. Útvonalgenerálás
(A) Folyamattervezés megvalósítása szoftver segítségével
Az útvonalgenerálás a folyamattervezés szoftveres megvalósításának folyamata. Ebben a folyamatban a tervezett grafikákat és a tervezett folyamatparamétereket be kell vinni numerikus vezérlésű programozó szoftverekbe, például a MasterCAM-be és a Cimatron-ba. Ezek a szoftverek a bemeneti információk alapján generálják a szerszámpályákat. A szerszámpályák generálásakor olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a forgácsolószerszámok típusa, mérete és vágási paraméterei. Például marási megmunkáláshoz be kell állítani a marószerszám átmérőjét, forgási sebességét, előtolási sebességét és vágási mélységét. A szoftver ezen paraméterek alapján kiszámítja a forgácsolószerszám mozgási pályáját a munkadarabon, és generálja a megfelelő G-kódokat és M-kódokat. Ezek a kódok irányítják a szerszámgépet a feldolgozás során.
(A) Folyamattervezés megvalósítása szoftver segítségével
Az útvonalgenerálás a folyamattervezés szoftveres megvalósításának folyamata. Ebben a folyamatban a tervezett grafikákat és a tervezett folyamatparamétereket be kell vinni numerikus vezérlésű programozó szoftverekbe, például a MasterCAM-be és a Cimatron-ba. Ezek a szoftverek a bemeneti információk alapján generálják a szerszámpályákat. A szerszámpályák generálásakor olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a forgácsolószerszámok típusa, mérete és vágási paraméterei. Például marási megmunkáláshoz be kell állítani a marószerszám átmérőjét, forgási sebességét, előtolási sebességét és vágási mélységét. A szoftver ezen paraméterek alapján kiszámítja a forgácsolószerszám mozgási pályáját a munkadarabon, és generálja a megfelelő G-kódokat és M-kódokat. Ezek a kódok irányítják a szerszámgépet a feldolgozás során.
(B) Szerszámpálya-paraméterek optimalizálása
Ugyanakkor a szerszámpálya paraméterei optimalizálhatók a paraméterek beállításával. A szerszámpálya optimalizálása javíthatja a feldolgozási hatékonyságot, csökkentheti a feldolgozási költségeket és javíthatja a feldolgozás minőségét. Például a feldolgozási idő csökkenthető a vágási paraméterek beállításával, miközben biztosítható a feldolgozási pontosság. Az ésszerű szerszámpálya minimalizálja az üresjárati löketet, és a vágószerszámot folyamatos vágómozgásban tartja a feldolgozási folyamat során. Ezenkívül a vágószerszám kopása csökkenthető a szerszámpálya optimalizálásával, és meghosszabbítható a vágószerszám élettartama. Például egy ésszerű vágási sorrend és vágási irány elfogadásával megakadályozható a vágószerszám gyakori be- és kikapcsolása a feldolgozási folyamat során, csökkentve a vágószerszámra gyakorolt hatást.
Ugyanakkor a szerszámpálya paraméterei optimalizálhatók a paraméterek beállításával. A szerszámpálya optimalizálása javíthatja a feldolgozási hatékonyságot, csökkentheti a feldolgozási költségeket és javíthatja a feldolgozás minőségét. Például a feldolgozási idő csökkenthető a vágási paraméterek beállításával, miközben biztosítható a feldolgozási pontosság. Az ésszerű szerszámpálya minimalizálja az üresjárati löketet, és a vágószerszámot folyamatos vágómozgásban tartja a feldolgozási folyamat során. Ezenkívül a vágószerszám kopása csökkenthető a szerszámpálya optimalizálásával, és meghosszabbítható a vágószerszám élettartama. Például egy ésszerű vágási sorrend és vágási irány elfogadásával megakadályozható a vágószerszám gyakori be- és kikapcsolása a feldolgozási folyamat során, csökkentve a vágószerszámra gyakorolt hatást.
VI. Útvonal-szimuláció
(A) Lehetséges problémák ellenőrzése
Miután a pálya létrejött, általában nincs intuitív elképzelésünk a szerszámgépen a végső teljesítményéről. A pályaszimuláció célja a lehetséges problémák ellenőrzése a tényleges megmunkálás selejtarányának csökkentése érdekében. A pályaszimulációs folyamat során általában a munkadarab megjelenésének hatását ellenőrzik. A szimuláció segítségével látható, hogy a megmunkált alkatrész felülete sima-e, vannak-e szerszámnyomok, karcolások és egyéb hibák. Ugyanakkor ellenőrizni kell, hogy van-e túlvágás vagy alulvágás. A túlvágás miatt az alkatrész mérete kisebb lesz a tervezett méretnél, ami befolyásolja az alkatrész teljesítményét; az alulvágás miatt az alkatrész mérete nagyobb lesz, és másodlagos megmunkálást igényelhet.
(A) Lehetséges problémák ellenőrzése
Miután a pálya létrejött, általában nincs intuitív elképzelésünk a szerszámgépen a végső teljesítményéről. A pályaszimuláció célja a lehetséges problémák ellenőrzése a tényleges megmunkálás selejtarányának csökkentése érdekében. A pályaszimulációs folyamat során általában a munkadarab megjelenésének hatását ellenőrzik. A szimuláció segítségével látható, hogy a megmunkált alkatrész felülete sima-e, vannak-e szerszámnyomok, karcolások és egyéb hibák. Ugyanakkor ellenőrizni kell, hogy van-e túlvágás vagy alulvágás. A túlvágás miatt az alkatrész mérete kisebb lesz a tervezett méretnél, ami befolyásolja az alkatrész teljesítményét; az alulvágás miatt az alkatrész mérete nagyobb lesz, és másodlagos megmunkálást igényelhet.
(B) A folyamattervezés racionalitásának értékelése
Ezenkívül értékelni kell, hogy a pálya folyamattervezése ésszerű-e. Például ellenőrizni kell, hogy vannak-e indokolatlan fordulatok, hirtelen megállások stb. a szerszámpályán. Ezek a helyzetek károsíthatják a vágószerszámot és csökkenthetik a megmunkálási pontosságot. A pályaszimuláció révén a folyamattervezés tovább optimalizálható, és a szerszámpálya és a megmunkálási paraméterek úgy módosíthatók, hogy az alkatrész sikeresen megmunkálható legyen a tényleges megmunkálási folyamat során, és a megmunkálás minősége garantált legyen.
Ezenkívül értékelni kell, hogy a pálya folyamattervezése ésszerű-e. Például ellenőrizni kell, hogy vannak-e indokolatlan fordulatok, hirtelen megállások stb. a szerszámpályán. Ezek a helyzetek károsíthatják a vágószerszámot és csökkenthetik a megmunkálási pontosságot. A pályaszimuláció révén a folyamattervezés tovább optimalizálható, és a szerszámpálya és a megmunkálási paraméterek úgy módosíthatók, hogy az alkatrész sikeresen megmunkálható legyen a tényleges megmunkálási folyamat során, és a megmunkálás minősége garantált legyen.
VII. Útvonal kimenet
(A) A szoftver és a szerszámgép közötti kapcsolat
Az útvonalkimenet egy szükséges lépés a szoftvertervezési programozás szerszámgépen történő megvalósításához. Ez hozza létre a kapcsolatot a szoftver és a szerszámgép között. Az útvonalkimeneti folyamat során a generált G-kódokat és M-kódokat speciális átviteli módokon keresztül kell továbbítani a szerszámgép vezérlőrendszerébe. Az elterjedt átviteli módok közé tartozik az RS232 soros porton, az Ethernet-kommunikáción és az USB-interfészen keresztüli kommunikáció. Az átviteli folyamat során biztosítani kell a kódok pontosságát és integritását a kódvesztés vagy hibák elkerülése érdekében.
(A) A szoftver és a szerszámgép közötti kapcsolat
Az útvonalkimenet egy szükséges lépés a szoftvertervezési programozás szerszámgépen történő megvalósításához. Ez hozza létre a kapcsolatot a szoftver és a szerszámgép között. Az útvonalkimeneti folyamat során a generált G-kódokat és M-kódokat speciális átviteli módokon keresztül kell továbbítani a szerszámgép vezérlőrendszerébe. Az elterjedt átviteli módok közé tartozik az RS232 soros porton, az Ethernet-kommunikáción és az USB-interfészen keresztüli kommunikáció. Az átviteli folyamat során biztosítani kell a kódok pontosságát és integritását a kódvesztés vagy hibák elkerülése érdekében.
(B) A szerszámpálya utófeldolgozásának megértése
Numerikus vezérlési szakmai háttérrel rendelkező gyakornokok számára az útvonalkimenet a szerszámpálya utófeldolgozásaként értelmezhető. Az utófeldolgozás célja, hogy az általános numerikus vezérlésű programozó szoftverek által generált kódokat olyan kódokká alakítsa, amelyeket egy adott szerszámgép vezérlőrendszere felismer. A különböző típusú szerszámgép-vezérlőrendszerek eltérő követelményeket támasztanak a kódok formátumával és utasításaival szemben, ezért utófeldolgozásra van szükség. Az utófeldolgozási folyamat során a beállításokat olyan tényezők alapján kell elvégezni, mint a szerszámgép modellje és a vezérlőrendszer típusa, hogy a kimeneti kódok megfelelően tudják vezérelni a szerszámgépet a feldolgozáshoz.
Numerikus vezérlési szakmai háttérrel rendelkező gyakornokok számára az útvonalkimenet a szerszámpálya utófeldolgozásaként értelmezhető. Az utófeldolgozás célja, hogy az általános numerikus vezérlésű programozó szoftverek által generált kódokat olyan kódokká alakítsa, amelyeket egy adott szerszámgép vezérlőrendszere felismer. A különböző típusú szerszámgép-vezérlőrendszerek eltérő követelményeket támasztanak a kódok formátumával és utasításaival szemben, ezért utófeldolgozásra van szükség. Az utófeldolgozási folyamat során a beállításokat olyan tényezők alapján kell elvégezni, mint a szerszámgép modellje és a vezérlőrendszer típusa, hogy a kimeneti kódok megfelelően tudják vezérelni a szerszámgépet a feldolgozáshoz.
VIII. Feldolgozás
(A) Szerszámgép előkészítése és paraméterek beállítása
A pályakimenet befejezése után belép a feldolgozási szakaszba. Először a szerszámgépet kell előkészíteni, beleértve a szerszámgép minden részének ellenőrzését, például az orsó, a vezetősín és a menetes rúd simán forgását. Ezután a szerszámgép paramétereit a feldolgozási követelményeknek megfelelően kell beállítani, például az orsó forgási sebességét, az előtolási sebességet és a vágási mélységet. Ezeknek a paramétereknek összhangban kell lenniük a pályagenerálási folyamat során beállított paraméterekkel, hogy a feldolgozási folyamat az előre meghatározott szerszámpálya szerint haladjon. Ugyanakkor a munkadarabot megfelelően kell a készülékre szerelni a munkadarab pozicionálási pontosságának biztosítása érdekében.
(A) Szerszámgép előkészítése és paraméterek beállítása
A pályakimenet befejezése után belép a feldolgozási szakaszba. Először a szerszámgépet kell előkészíteni, beleértve a szerszámgép minden részének ellenőrzését, például az orsó, a vezetősín és a menetes rúd simán forgását. Ezután a szerszámgép paramétereit a feldolgozási követelményeknek megfelelően kell beállítani, például az orsó forgási sebességét, az előtolási sebességet és a vágási mélységet. Ezeknek a paramétereknek összhangban kell lenniük a pályagenerálási folyamat során beállított paraméterekkel, hogy a feldolgozási folyamat az előre meghatározott szerszámpálya szerint haladjon. Ugyanakkor a munkadarabot megfelelően kell a készülékre szerelni a munkadarab pozicionálási pontosságának biztosítása érdekében.
(B) A feldolgozási folyamat monitorozása és módosítása
A feldolgozási folyamat során a szerszámgép működési állapotát figyelni kell. A szerszámgép kijelzőjén keresztül valós időben megfigyelhetők a feldolgozási paraméterek, például az orsóterhelés és a forgácsolóerő változásai. Ha rendellenes paramétert, például túlzott orsóterhelést találnak, azt olyan tényezők okozhatják, mint a szerszámkopás és az ésszerűtlen forgácsolási paraméterek, és azonnal korrigálni kell. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a feldolgozási folyamat zajára és rezgésére. A rendellenes hangok és rezgések jelezhetik a szerszámgép vagy a forgácsolószerszám problémáját. A feldolgozási folyamat során a feldolgozás minőségét is mintavételezni és ellenőrizni kell, például mérőeszközökkel megmérni a feldolgozási méretet és megfigyelni a feldolgozás felületi minőségét, valamint azonnal fel kell fedezni a problémákat és intézkedéseket kell tenni a javításra.
A feldolgozási folyamat során a szerszámgép működési állapotát figyelni kell. A szerszámgép kijelzőjén keresztül valós időben megfigyelhetők a feldolgozási paraméterek, például az orsóterhelés és a forgácsolóerő változásai. Ha rendellenes paramétert, például túlzott orsóterhelést találnak, azt olyan tényezők okozhatják, mint a szerszámkopás és az ésszerűtlen forgácsolási paraméterek, és azonnal korrigálni kell. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a feldolgozási folyamat zajára és rezgésére. A rendellenes hangok és rezgések jelezhetik a szerszámgép vagy a forgácsolószerszám problémáját. A feldolgozási folyamat során a feldolgozás minőségét is mintavételezni és ellenőrizni kell, például mérőeszközökkel megmérni a feldolgozási méretet és megfigyelni a feldolgozás felületi minőségét, valamint azonnal fel kell fedezni a problémákat és intézkedéseket kell tenni a javításra.
IX. Ellenőrzés
(A) Több ellenőrzési eszköz használata
Az ellenőrzés a teljes feldolgozási folyamat utolsó szakasza, és egyben kulcsfontosságú lépés a termékminőség biztosításához. Az ellenőrzési folyamat során több ellenőrző eszközt kell használni. A méretpontosság ellenőrzéséhez olyan mérőeszközök használhatók, mint a nóniuszos tolómérők, mikrométerek és háromkoordinátás mérőeszközök. A nóniuszos tolómérők és mikrométerek alkalmasak egyszerű lineáris méretek mérésére, míg a háromkoordinátás mérőeszközök pontosan mérhetik az összetett alkatrészek háromdimenziós méreteit és alakhibáit. A felületi minőség ellenőrzéséhez érdességmérő használható a felületi érdesség mérésére, optikai mikroszkóp vagy elektronikus mikroszkóp pedig a felület mikroszkopikus morfológiájának megfigyelésére, annak ellenőrzésére, hogy vannak-e repedések, pórusok és egyéb hibák.
(A) Több ellenőrzési eszköz használata
Az ellenőrzés a teljes feldolgozási folyamat utolsó szakasza, és egyben kulcsfontosságú lépés a termékminőség biztosításához. Az ellenőrzési folyamat során több ellenőrző eszközt kell használni. A méretpontosság ellenőrzéséhez olyan mérőeszközök használhatók, mint a nóniuszos tolómérők, mikrométerek és háromkoordinátás mérőeszközök. A nóniuszos tolómérők és mikrométerek alkalmasak egyszerű lineáris méretek mérésére, míg a háromkoordinátás mérőeszközök pontosan mérhetik az összetett alkatrészek háromdimenziós méreteit és alakhibáit. A felületi minőség ellenőrzéséhez érdességmérő használható a felületi érdesség mérésére, optikai mikroszkóp vagy elektronikus mikroszkóp pedig a felület mikroszkopikus morfológiájának megfigyelésére, annak ellenőrzésére, hogy vannak-e repedések, pórusok és egyéb hibák.
(B) Minőségértékelés és visszajelzés
Az ellenőrzési eredmények alapján értékelik a termék minőségét. Ha a termék minősége megfelel a tervezési követelményeknek, akkor a termék továbbléphet a következő folyamatba, vagy becsomagolható és tárolható. Ha a termék minősége nem felel meg a követelményeknek, elemezni kell az okokat. Ennek oka lehet a feldolgozási folyamat során fellépő folyamatprobléma, szerszámprobléma, szerszámgépprobléma stb. Intézkedéseket kell tenni a javítás érdekében, például a folyamatparaméterek módosításával, szerszámcserével, szerszámgépek javításával stb., majd az alkatrészt újra feldolgozni, amíg a termék minősége minősítésre nem kerül. Ugyanakkor az ellenőrzési eredményeket vissza kell csatolni az előző feldolgozási folyamatba, hogy alapot teremtsenek a folyamat optimalizálásához és a minőség javításához.
Az ellenőrzési eredmények alapján értékelik a termék minőségét. Ha a termék minősége megfelel a tervezési követelményeknek, akkor a termék továbbléphet a következő folyamatba, vagy becsomagolható és tárolható. Ha a termék minősége nem felel meg a követelményeknek, elemezni kell az okokat. Ennek oka lehet a feldolgozási folyamat során fellépő folyamatprobléma, szerszámprobléma, szerszámgépprobléma stb. Intézkedéseket kell tenni a javítás érdekében, például a folyamatparaméterek módosításával, szerszámcserével, szerszámgépek javításával stb., majd az alkatrészt újra feldolgozni, amíg a termék minősége minősítésre nem kerül. Ugyanakkor az ellenőrzési eredményeket vissza kell csatolni az előző feldolgozási folyamatba, hogy alapot teremtsenek a folyamat optimalizálásához és a minőség javításához.
X. Összefoglalás
A nagysebességű precíziós alkatrészek megmunkálási folyamata a megmunkálóközpontokban egy összetett és szigorú rendszer. A termékelemzéstől az ellenőrzésig minden szakasz összefügg egymással és kölcsönösen befolyásolja egymást. Csak az egyes szakaszok jelentőségének és működési módszereinek mélyreható megértésével, valamint a szakaszok közötti kapcsolat figyelembevételével lehet hatékonyan és kiváló minőségben megmunkálni a nagysebességű precíziós alkatrészeket. A gyakornokoknak tapasztalatokat kell szerezniük és fejleszteniük kell feldolgozási készségeiket az elméleti tudás és a gyakorlati működés kombinálásával a tanulási folyamat során, hogy megfeleljenek a modern gyártás nagysebességű precíziós alkatrész-megmunkálási igényeinek. Eközben a tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével a megmunkálóközpontok technológiája folyamatosan frissül, és a feldolgozási folyamatot is folyamatosan optimalizálni és fejleszteni kell a feldolgozási hatékonyság és minőség javítása, a költségek csökkentése és a feldolgozóipar fejlődésének elősegítése érdekében.
A nagysebességű precíziós alkatrészek megmunkálási folyamata a megmunkálóközpontokban egy összetett és szigorú rendszer. A termékelemzéstől az ellenőrzésig minden szakasz összefügg egymással és kölcsönösen befolyásolja egymást. Csak az egyes szakaszok jelentőségének és működési módszereinek mélyreható megértésével, valamint a szakaszok közötti kapcsolat figyelembevételével lehet hatékonyan és kiváló minőségben megmunkálni a nagysebességű precíziós alkatrészeket. A gyakornokoknak tapasztalatokat kell szerezniük és fejleszteniük kell feldolgozási készségeiket az elméleti tudás és a gyakorlati működés kombinálásával a tanulási folyamat során, hogy megfeleljenek a modern gyártás nagysebességű precíziós alkatrész-megmunkálási igényeinek. Eközben a tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével a megmunkálóközpontok technológiája folyamatosan frissül, és a feldolgozási folyamatot is folyamatosan optimalizálni és fejleszteni kell a feldolgozási hatékonyság és minőség javítása, a költségek csökkentése és a feldolgozóipar fejlődésének elősegítése érdekében.