A CNC megmunkálási technológia és a CNC szerszámgépek karbantartásának kulcsfontosságú pontjainak elemzése
Absztrakt: Ez a tanulmány mélyrehatóan vizsgálja a CNC megmunkálás koncepcióját és jellemzőit, valamint a hagyományos szerszámgépek feldolgozási technológiai előírásai közötti hasonlóságokat és különbségeket. Főként a CNC szerszámgépek megmunkálásának befejezése utáni óvintézkedésekkel foglalkozik, beleértve olyan szempontokat, mint a szerszámgépek tisztítása és karbantartása, az olajlehúzó lapok ellenőrzése és cseréje a vezetősíneken, a kenőolaj és a hűtőfolyadék kezelése, valamint a kikapcsolási sorrend. Emellett részletesen bemutatja a CNC szerszámgépek indításának és üzemeltetésének alapelveit, az üzemeltetési előírásokat és a biztonságvédelem kulcsfontosságú pontjait, azzal a céllal, hogy átfogó és szisztematikus műszaki útmutatást nyújtson a CNC megmunkálás területén dolgozó technikusoknak és kezelőknek a CNC szerszámgépek hatékony működésének és hosszú élettartamának biztosítása érdekében.
I. Bevezetés
A CNC megmunkálás rendkívül fontos helyet foglal el a modern gépgyártás területén. A feldolgozóipar folyamatos fejlődésével egyre magasabb követelményeket támasztanak az alkatrész-megmunkálás pontosságával, hatékonyságával és rugalmasságával szemben. Az olyan előnyöknek köszönhetően, mint a digitális vezérlés, a magas fokú automatizálás és a nagy megmunkálási pontosság, a CNC megmunkálás kulcsfontosságú technológiává vált az összetett alkatrészek megmunkálási problémáinak megoldásában. Ahhoz azonban, hogy a CNC szerszámgépek hatékonyságát teljes mértékben kiaknázzuk és élettartamukat meghosszabbítsuk, nemcsak a CNC megmunkálási technológia mélyreható megértése szükséges, hanem a CNC szerszámgépek specifikációs követelményeinek szigorú betartása is olyan területeken, mint az üzemeltetés, a karbantartás és a fenntartás.
II. A CNC megmunkálás áttekintése
A CNC megmunkálás egy fejlett mechanikus megmunkálási módszer, amely a CNC szerszámgépeken található digitális információk felhasználásával pontosan szabályozza az alkatrészek és a vágószerszámok elmozdulását. A hagyományos szerszámgépekkel összehasonlítva jelentős előnyökkel rendelkezik. A változó alkatrészfajtákkal, kis tételekkel, összetett formákkal és nagy pontossági követelményekkel járó megmunkálási feladatok esetén a CNC megmunkálás erős alkalmazkodóképességet és feldolgozási képességeket mutat. A hagyományos szerszámgépekkel történő megmunkálás gyakran megköveteli a szerelvények gyakori cseréjét és a feldolgozási paraméterek beállítását, míg a CNC megmunkálás folyamatosan és automatikusan képes elvégezni az összes esztergálási folyamatot a programok vezérlése alatt az egyszeri befogás révén, jelentősen csökkentve a segédidőt, és javítva a megmunkálási hatékonyság és a megmunkálási pontosság stabilitását.
Bár a CNC szerszámgépek és a hagyományos szerszámgépek feldolgozási technológiai előírásai általában véve egységesek az átfogó keretrendszerben, például olyan lépések, mint az alkatrészrajz-elemzés, a folyamatterv kidolgozása és a szerszámkiválasztás, mind szükségesek, a CNC megmunkálás automatizálási és precíziós jellemzői az adott megvalósítási folyamatban számos egyedi jellemzővel rendelkeznek a folyamat részleteiben és a működési folyamatokban.
Bár a CNC szerszámgépek és a hagyományos szerszámgépek feldolgozási technológiai előírásai általában véve egységesek az átfogó keretrendszerben, például olyan lépések, mint az alkatrészrajz-elemzés, a folyamatterv kidolgozása és a szerszámkiválasztás, mind szükségesek, a CNC megmunkálás automatizálási és precíziós jellemzői az adott megvalósítási folyamatban számos egyedi jellemzővel rendelkeznek a folyamat részleteiben és a működési folyamatokban.
III. Óvintézkedések a CNC szerszámgép-megmunkálás befejezése után
(I) Szerszámgépek tisztítása és karbantartása
Forgácseltávolítás és szerszámgép-törlés
A megmunkálás befejezése után nagyszámú forgács marad a szerszámgép munkaterületén. Ha ezeket a forgácsokat nem távolítják el időben, bejuthatnak a szerszámgép mozgó alkatrészeibe, például a vezetősínekbe és a vezérorsókba, súlyosbítva az alkatrészek kopását, és befolyásolva a szerszámgép pontosságát és mozgásteljesítményét. Ezért a kezelőknek speciális szerszámokat, például keféket és vaskampókat kell használniuk a forgácsok óvatos eltávolításához a munkapadról, a befogókról, a vágószerszámokról és a szerszámgép környező területeiről. A forgácseltávolítás során ügyelni kell arra, hogy a forgácsok ne karcolják meg a szerszámgép felületén lévő védőbevonatot.
A forgács eltávolítása után a szerszámgép minden részét, beleértve a házat, a kezelőpanelt és a vezetősíneket is, tiszta, puha ruhával kell áttörölni, hogy a szerszámgép felületén ne legyenek olajfoltok, vízfoltok vagy forgácsmaradványok, így a szerszámgép és a környező környezet tiszta marad. Ez nemcsak a szerszámgép ápolt megjelenését segít megőrizni, hanem megakadályozza, hogy a por és a szennyeződések felhalmozódjanak a szerszámgép felületén, majd bejussanak az elektromos rendszerbe és a mechanikus erőátviteli alkatrészekbe, csökkentve a meghibásodás valószínűségét.
A megmunkálás befejezése után nagyszámú forgács marad a szerszámgép munkaterületén. Ha ezeket a forgácsokat nem távolítják el időben, bejuthatnak a szerszámgép mozgó alkatrészeibe, például a vezetősínekbe és a vezérorsókba, súlyosbítva az alkatrészek kopását, és befolyásolva a szerszámgép pontosságát és mozgásteljesítményét. Ezért a kezelőknek speciális szerszámokat, például keféket és vaskampókat kell használniuk a forgácsok óvatos eltávolításához a munkapadról, a befogókról, a vágószerszámokról és a szerszámgép környező területeiről. A forgácseltávolítás során ügyelni kell arra, hogy a forgácsok ne karcolják meg a szerszámgép felületén lévő védőbevonatot.
A forgács eltávolítása után a szerszámgép minden részét, beleértve a házat, a kezelőpanelt és a vezetősíneket is, tiszta, puha ruhával kell áttörölni, hogy a szerszámgép felületén ne legyenek olajfoltok, vízfoltok vagy forgácsmaradványok, így a szerszámgép és a környező környezet tiszta marad. Ez nemcsak a szerszámgép ápolt megjelenését segít megőrizni, hanem megakadályozza, hogy a por és a szennyeződések felhalmozódjanak a szerszámgép felületén, majd bejussanak az elektromos rendszerbe és a mechanikus erőátviteli alkatrészekbe, csökkentve a meghibásodás valószínűségét.
(II) Az olajlehúzó lemezek ellenőrzése és cseréje a vezetősíneken
Az olajlehúzó lemezek fontossága és az ellenőrzés, valamint a csere kulcsfontosságú pontjai
A CNC szerszámgépek vezetősínein található olajlehúzó lemezek fontos szerepet játszanak a vezetősínek kenésében és tisztításában. A megmunkálási folyamat során az olajlehúzó lemezek folyamatosan dörzsölődnek a vezetősínekhez, és idővel hajlamosak a kopásra. Ha az olajlehúzó lemezek súlyosan elkopnak, nem képesek hatékonyan és egyenletesen kenőolajat felvinni a vezetősínekre, ami a vezetősínek rossz kenéséhez, a súrlódás növekedéséhez és a vezetősínek kopásának további felgyorsulásához vezet, ami befolyásolja a szerszámgép pozicionálási pontosságát és mozgásának simaságát.
Ezért a kezelőknek minden megmunkálás után figyelniük kell az olajlehúzó lemezek kopási állapotának ellenőrzésére a vezetősíneken. Ellenőrzéskor megfigyelhető, hogy vannak-e nyilvánvaló sérülések, például karcolások, repedések vagy deformációk az olajlehúzó lemezek felületén, és egyidejűleg ellenőrizhető, hogy az olajlehúzó lemezek és a vezetősínek közötti érintkezés szoros és egyenletes-e. Ha az olajlehúzó lemezek enyhe kopását észlelik, megfelelő beállításokat vagy javításokat lehet végezni; ha a kopás súlyos, időben új olajlehúzó lemezeket kell cserélni, hogy a vezetősínek mindig jó kenési és működőképes állapotban legyenek.
A CNC szerszámgépek vezetősínein található olajlehúzó lemezek fontos szerepet játszanak a vezetősínek kenésében és tisztításában. A megmunkálási folyamat során az olajlehúzó lemezek folyamatosan dörzsölődnek a vezetősínekhez, és idővel hajlamosak a kopásra. Ha az olajlehúzó lemezek súlyosan elkopnak, nem képesek hatékonyan és egyenletesen kenőolajat felvinni a vezetősínekre, ami a vezetősínek rossz kenéséhez, a súrlódás növekedéséhez és a vezetősínek kopásának további felgyorsulásához vezet, ami befolyásolja a szerszámgép pozicionálási pontosságát és mozgásának simaságát.
Ezért a kezelőknek minden megmunkálás után figyelniük kell az olajlehúzó lemezek kopási állapotának ellenőrzésére a vezetősíneken. Ellenőrzéskor megfigyelhető, hogy vannak-e nyilvánvaló sérülések, például karcolások, repedések vagy deformációk az olajlehúzó lemezek felületén, és egyidejűleg ellenőrizhető, hogy az olajlehúzó lemezek és a vezetősínek közötti érintkezés szoros és egyenletes-e. Ha az olajlehúzó lemezek enyhe kopását észlelik, megfelelő beállításokat vagy javításokat lehet végezni; ha a kopás súlyos, időben új olajlehúzó lemezeket kell cserélni, hogy a vezetősínek mindig jó kenési és működőképes állapotban legyenek.
(III) Kenőolaj és hűtőfolyadék kezelése
Kenőolaj és hűtőfolyadék állapotának monitorozása és kezelése
A kenőolaj és a hűtőfolyadék nélkülözhetetlen közegek a CNC szerszámgépek normál működéséhez. A kenőolajat elsősorban a szerszámgép mozgó alkatrészeinek, például a vezetősíneknek, a vezérorsóknak és az orsóknak a kenésére használják, hogy csökkentsék a súrlódást és a kopást, valamint biztosítsák az alkatrészek rugalmas mozgását és nagy pontosságú működését. A hűtőfolyadékot a megmunkálási folyamat során a hűtésre és a forgácseltávolításra használják, hogy megakadályozzák a vágószerszámok és a munkadarabok károsodását a magas hőmérséklet miatt, ugyanakkor lemossa a megmunkálás során keletkező forgácsokat, és tisztán tartsa a megmunkálási területet.
A megmunkálás befejezése után a kezelőknek ellenőrizniük kell a kenőolaj és a hűtőfolyadék állapotát. Kenőolaj esetében ellenőrizni kell, hogy az olajszint a normál tartományon belül van-e. Ha az olajszint túl alacsony, időben hozzá kell adni a megfelelő specifikációjú kenőolajat. Eközben ellenőrizni kell, hogy a kenőolaj színe, átlátszósága és viszkozitása normális-e. Ha azt tapasztalja, hogy a kenőolaj színe feketévé válik, zavarossá válik, vagy a viszkozitása jelentősen megváltozik, az azt jelentheti, hogy a kenőolaj elhasználódott, és időben ki kell cserélni a kenési hatás biztosítása érdekében.
A hűtőfolyadék esetében ellenőrizni kell a folyadékszintet, koncentrációt és tisztaságot. Ha a folyadékszint nem elegendő, a hűtőfolyadékot után kell tölteni; ha a koncentráció nem megfelelő, az befolyásolja a hűtési hatást és a rozsdagátló teljesítményt, és a tényleges helyzetnek megfelelően kell beállítani; ha túl sok forgácsszennyeződés van a hűtőfolyadékban, a hűtési és kenési teljesítménye csökken, sőt a hűtőcsövek is eltömődhetnek. Ilyenkor a hűtőfolyadékot szűrni vagy cserélni kell, hogy a hűtőfolyadék normálisan keringhessen, és jó hűtési környezetet biztosítson a szerszámgép megmunkálásához.
A kenőolaj és a hűtőfolyadék nélkülözhetetlen közegek a CNC szerszámgépek normál működéséhez. A kenőolajat elsősorban a szerszámgép mozgó alkatrészeinek, például a vezetősíneknek, a vezérorsóknak és az orsóknak a kenésére használják, hogy csökkentsék a súrlódást és a kopást, valamint biztosítsák az alkatrészek rugalmas mozgását és nagy pontosságú működését. A hűtőfolyadékot a megmunkálási folyamat során a hűtésre és a forgácseltávolításra használják, hogy megakadályozzák a vágószerszámok és a munkadarabok károsodását a magas hőmérséklet miatt, ugyanakkor lemossa a megmunkálás során keletkező forgácsokat, és tisztán tartsa a megmunkálási területet.
A megmunkálás befejezése után a kezelőknek ellenőrizniük kell a kenőolaj és a hűtőfolyadék állapotát. Kenőolaj esetében ellenőrizni kell, hogy az olajszint a normál tartományon belül van-e. Ha az olajszint túl alacsony, időben hozzá kell adni a megfelelő specifikációjú kenőolajat. Eközben ellenőrizni kell, hogy a kenőolaj színe, átlátszósága és viszkozitása normális-e. Ha azt tapasztalja, hogy a kenőolaj színe feketévé válik, zavarossá válik, vagy a viszkozitása jelentősen megváltozik, az azt jelentheti, hogy a kenőolaj elhasználódott, és időben ki kell cserélni a kenési hatás biztosítása érdekében.
A hűtőfolyadék esetében ellenőrizni kell a folyadékszintet, koncentrációt és tisztaságot. Ha a folyadékszint nem elegendő, a hűtőfolyadékot után kell tölteni; ha a koncentráció nem megfelelő, az befolyásolja a hűtési hatást és a rozsdagátló teljesítményt, és a tényleges helyzetnek megfelelően kell beállítani; ha túl sok forgácsszennyeződés van a hűtőfolyadékban, a hűtési és kenési teljesítménye csökken, sőt a hűtőcsövek is eltömődhetnek. Ilyenkor a hűtőfolyadékot szűrni vagy cserélni kell, hogy a hűtőfolyadék normálisan keringhessen, és jó hűtési környezetet biztosítson a szerszámgép megmunkálásához.
(IV) Kikapcsolási sorrend
A helyes kikapcsolási folyamat és annak jelentősége
A CNC szerszámgépek kikapcsolási sorrendje nagy jelentőséggel bír a szerszámgépek elektromos rendszerének és adattárolásának védelme szempontjából. A megmunkálás befejezése után a szerszámgép kezelőpaneljén és a főkapcsolón lévő áramellátást egymás után ki kell kapcsolni. A kezelőpanelen történő első kikapcsolással a szerszámgép vezérlőrendszere szisztematikusan végrehajthatja az olyan műveleteket, mint az aktuális adatok tárolása és a rendszer önellenőrzése, elkerülve az adatvesztést vagy a hirtelen áramkimaradás okozta rendszerhibákat. Például egyes CNC szerszámgépek valós időben frissítik és tárolják a feldolgozási paramétereket, a szerszámkompenzációs adatokat stb. a megmunkálási folyamat során. Ha a főkapcsolót közvetlenül kikapcsolják, ezek a nem mentett adatok elveszhetnek, ami befolyásolhatja a későbbi megmunkálási pontosságot és hatékonyságot.
A kezelőpanelen történő kikapcsolást követően kapcsolja ki a fő tápellátást, hogy biztosítsa a szerszámgép teljes elektromos rendszerének biztonságos kikapcsolását, és megelőzze az elektromágneses sokkokat vagy más elektromos meghibásodásokat, amelyeket az elektromos alkatrészek hirtelen kikapcsolása okozhat. A helyes kikapcsolási sorrend a CNC szerszámgépek karbantartásának egyik alapvető követelménye, és segít meghosszabbítani a szerszámgép elektromos rendszerének élettartamát, valamint biztosítja a szerszámgép stabil működését.
A CNC szerszámgépek kikapcsolási sorrendje nagy jelentőséggel bír a szerszámgépek elektromos rendszerének és adattárolásának védelme szempontjából. A megmunkálás befejezése után a szerszámgép kezelőpaneljén és a főkapcsolón lévő áramellátást egymás után ki kell kapcsolni. A kezelőpanelen történő első kikapcsolással a szerszámgép vezérlőrendszere szisztematikusan végrehajthatja az olyan műveleteket, mint az aktuális adatok tárolása és a rendszer önellenőrzése, elkerülve az adatvesztést vagy a hirtelen áramkimaradás okozta rendszerhibákat. Például egyes CNC szerszámgépek valós időben frissítik és tárolják a feldolgozási paramétereket, a szerszámkompenzációs adatokat stb. a megmunkálási folyamat során. Ha a főkapcsolót közvetlenül kikapcsolják, ezek a nem mentett adatok elveszhetnek, ami befolyásolhatja a későbbi megmunkálási pontosságot és hatékonyságot.
A kezelőpanelen történő kikapcsolást követően kapcsolja ki a fő tápellátást, hogy biztosítsa a szerszámgép teljes elektromos rendszerének biztonságos kikapcsolását, és megelőzze az elektromágneses sokkokat vagy más elektromos meghibásodásokat, amelyeket az elektromos alkatrészek hirtelen kikapcsolása okozhat. A helyes kikapcsolási sorrend a CNC szerszámgépek karbantartásának egyik alapvető követelménye, és segít meghosszabbítani a szerszámgép elektromos rendszerének élettartamát, valamint biztosítja a szerszámgép stabil működését.
IV. A CNC szerszámgépek beindításának és üzemeltetésének alapelvei
(I) Indítási elv
A nullpontra való visszatérés, a kézi üzemmód, a lépésenkénti üzemmód és az automatikus üzemmód indítási sorrendje és annak elve
CNC szerszámgép indításakor a nullpontra való visszatérés (a speciális követelmények kivételével), a kézi működtetés, a lépésenkénti működtetés és az automatikus működtetés elvét kell követni. A nullpontra való visszatérés művelete azt jelenti, hogy a szerszámgép koordinátatengelyei visszatérnek a szerszámgép koordinátarendszerének eredeti helyzetébe, amely a szerszámgép koordinátarendszerének létrehozásának alapja. A nullpontra való visszatérés műveletével a szerszámgép meg tudja határozni az egyes koordinátatengelyek kiinduló helyzetét, ami referenciaértéket biztosít a későbbi pontos mozgásvezérléshez. Ha a nullpontra való visszatérés műveletét nem hajtják végre, a szerszámgép mozgáseltéréseket okozhat az aktuális helyzet ismeretének hiánya miatt, ami befolyásolhatja a megmunkálási pontosságot, sőt ütközési balesetekhez is vezethet.
A nullpontra való visszatérés műveletének befejezése után manuális működtetés történik. A manuális működtetés lehetővé teszi a kezelők számára, hogy a szerszámgép minden egyes koordinátatengelyét egyenként szabályozzák, és ellenőrizzék, hogy a szerszámgép mozgása normális-e, például hogy a koordinátatengely mozgási iránya helyes-e, és hogy a mozgási sebesség stabil-e. Ez a lépés segít a szerszámgép esetleges mechanikai vagy elektromos problémáinak felfedezésében a formális megmunkálás előtt, és időben elvégezhetőek a beállítások és javítások.
A lépésenkénti mozgatás során a koordinátatengelyeket kézi üzemmódban, alacsonyabb sebességgel és rövid távolságon mozgatják, tovább ellenőrizve a szerszámgép mozgáspontosságát és érzékenységét. A lépésenkénti mozgatás révén részletesebben megfigyelhető a szerszámgép reakciója alacsony sebességű mozgás közben, például hogy a vezérorsó átvitele sima-e, és hogy a vezetősín súrlódása egyenletes-e.
Végül automatikus működésre kerül sor, azaz a megmunkálási program bekerül a szerszámgép vezérlőrendszerébe, és a szerszámgép automatikusan befejezi az alkatrészek megmunkálását a program szerint. Csak miután a korábbi nullpont-visszaállítási, kézi működtetési és lépésenkénti műveleti műveletekkel megerősítették, hogy a szerszámgép összes teljesítménye normális, végre lehet hajtani az automatikus megmunkálást a megmunkálási folyamat biztonságának és pontosságának biztosítása érdekében.
CNC szerszámgép indításakor a nullpontra való visszatérés (a speciális követelmények kivételével), a kézi működtetés, a lépésenkénti működtetés és az automatikus működtetés elvét kell követni. A nullpontra való visszatérés művelete azt jelenti, hogy a szerszámgép koordinátatengelyei visszatérnek a szerszámgép koordinátarendszerének eredeti helyzetébe, amely a szerszámgép koordinátarendszerének létrehozásának alapja. A nullpontra való visszatérés műveletével a szerszámgép meg tudja határozni az egyes koordinátatengelyek kiinduló helyzetét, ami referenciaértéket biztosít a későbbi pontos mozgásvezérléshez. Ha a nullpontra való visszatérés műveletét nem hajtják végre, a szerszámgép mozgáseltéréseket okozhat az aktuális helyzet ismeretének hiánya miatt, ami befolyásolhatja a megmunkálási pontosságot, sőt ütközési balesetekhez is vezethet.
A nullpontra való visszatérés műveletének befejezése után manuális működtetés történik. A manuális működtetés lehetővé teszi a kezelők számára, hogy a szerszámgép minden egyes koordinátatengelyét egyenként szabályozzák, és ellenőrizzék, hogy a szerszámgép mozgása normális-e, például hogy a koordinátatengely mozgási iránya helyes-e, és hogy a mozgási sebesség stabil-e. Ez a lépés segít a szerszámgép esetleges mechanikai vagy elektromos problémáinak felfedezésében a formális megmunkálás előtt, és időben elvégezhetőek a beállítások és javítások.
A lépésenkénti mozgatás során a koordinátatengelyeket kézi üzemmódban, alacsonyabb sebességgel és rövid távolságon mozgatják, tovább ellenőrizve a szerszámgép mozgáspontosságát és érzékenységét. A lépésenkénti mozgatás révén részletesebben megfigyelhető a szerszámgép reakciója alacsony sebességű mozgás közben, például hogy a vezérorsó átvitele sima-e, és hogy a vezetősín súrlódása egyenletes-e.
Végül automatikus működésre kerül sor, azaz a megmunkálási program bekerül a szerszámgép vezérlőrendszerébe, és a szerszámgép automatikusan befejezi az alkatrészek megmunkálását a program szerint. Csak miután a korábbi nullpont-visszaállítási, kézi működtetési és lépésenkénti műveleti műveletekkel megerősítették, hogy a szerszámgép összes teljesítménye normális, végre lehet hajtani az automatikus megmunkálást a megmunkálási folyamat biztonságának és pontosságának biztosítása érdekében.
(II) Működési elv
Az alacsony, közepes és nagy sebességű üzemmódok működési sorrendje és annak szükségessége
A szerszámgép működésének az alacsony, közepes, majd magas sebesség elvét kell követnie, és az alacsony és közepes sebességű működési idő nem lehet kevesebb, mint 2-3 perc. Indítás után a szerszámgép minden alkatrészét előmelegítésnek kell alávetni, különösen a kulcsfontosságú mozgó alkatrészeket, mint például az orsót, a vezérorsót és a vezetősínt. Az alacsony sebességű működés fokozatosan felmelegítheti ezeket az alkatrészeket, így a kenőolaj egyenletesen oszlik el minden súrlódó felületen, csökkentve a súrlódást és a kopást hidegindításkor. Az alacsony sebességű működés ugyanakkor segít ellenőrizni a szerszámgép működési stabilitását alacsony sebességű állapotban, például hogy vannak-e rendellenes rezgések és zajok.
Egy alacsony sebességű működési időszak után közepes sebességű működésre kapcsol. A közepes sebességű működés tovább növelheti az alkatrészek hőmérsékletét, hogy azok megfelelőbb működési állapotba kerüljenek, ugyanakkor tesztelheti a szerszámgép teljesítményét közepes sebességen, például az orsó forgási sebességének stabilitását és az adagolórendszer válaszsebességét. Az alacsony és közepes sebességű működési folyamatok során, ha a szerszámgép bármilyen rendellenes helyzetét észleli, időben leállítható ellenőrzés és javítás céljából, hogy elkerülje a súlyos hibákat nagy sebességű működés közben.
Amikor megállapítást nyer, hogy a szerszámgép alacsony és közepes sebességű működése során nincs rendellenes helyzet, a sebesség fokozatosan növelhető nagy sebességre. A nagy sebességű működés kulcsfontosságú a CNC szerszámgépek nagy hatékonyságú megmunkálási képességeinek kifejtéséhez, de csak a szerszámgép teljes előmelegítése és teljesítményének tesztelése után hajtható végre, hogy biztosítsa a szerszámgép pontosságát, stabilitását és megbízhatóságát nagy sebességű működés közben, meghosszabbítsa a szerszámgép élettartamát, és ugyanakkor biztosítsa a megmunkált alkatrészek minőségét és a megmunkálási hatékonyságot.
A szerszámgép működésének az alacsony, közepes, majd magas sebesség elvét kell követnie, és az alacsony és közepes sebességű működési idő nem lehet kevesebb, mint 2-3 perc. Indítás után a szerszámgép minden alkatrészét előmelegítésnek kell alávetni, különösen a kulcsfontosságú mozgó alkatrészeket, mint például az orsót, a vezérorsót és a vezetősínt. Az alacsony sebességű működés fokozatosan felmelegítheti ezeket az alkatrészeket, így a kenőolaj egyenletesen oszlik el minden súrlódó felületen, csökkentve a súrlódást és a kopást hidegindításkor. Az alacsony sebességű működés ugyanakkor segít ellenőrizni a szerszámgép működési stabilitását alacsony sebességű állapotban, például hogy vannak-e rendellenes rezgések és zajok.
Egy alacsony sebességű működési időszak után közepes sebességű működésre kapcsol. A közepes sebességű működés tovább növelheti az alkatrészek hőmérsékletét, hogy azok megfelelőbb működési állapotba kerüljenek, ugyanakkor tesztelheti a szerszámgép teljesítményét közepes sebességen, például az orsó forgási sebességének stabilitását és az adagolórendszer válaszsebességét. Az alacsony és közepes sebességű működési folyamatok során, ha a szerszámgép bármilyen rendellenes helyzetét észleli, időben leállítható ellenőrzés és javítás céljából, hogy elkerülje a súlyos hibákat nagy sebességű működés közben.
Amikor megállapítást nyer, hogy a szerszámgép alacsony és közepes sebességű működése során nincs rendellenes helyzet, a sebesség fokozatosan növelhető nagy sebességre. A nagy sebességű működés kulcsfontosságú a CNC szerszámgépek nagy hatékonyságú megmunkálási képességeinek kifejtéséhez, de csak a szerszámgép teljes előmelegítése és teljesítményének tesztelése után hajtható végre, hogy biztosítsa a szerszámgép pontosságát, stabilitását és megbízhatóságát nagy sebességű működés közben, meghosszabbítsa a szerszámgép élettartamát, és ugyanakkor biztosítsa a megmunkált alkatrészek minőségét és a megmunkálási hatékonyságot.
V. CNC szerszámgépek működési specifikációi és biztonsági védelme
(I) Működési specifikációk
Munkadarabok és vágószerszámok működési specifikációi
Szigorúan tilos a munkadarabokat a tokmányokon vagy a középpontok között ütögetni, javítani vagy módosítani. Az ilyen műveletek végrehajtása a tokmányokon és a középpontokon károsíthatja a szerszámgép pozicionálási pontosságát, károsíthatja a tokmányok és a középpontok felületeit, és befolyásolhatja a befogás pontosságát és megbízhatóságát. Munkadarabok befogásakor a következő lépés folytatása előtt meg kell győződni arról, hogy a munkadarabok és a vágószerszámok szorosan vannak-e rögzítve. A be nem fogott munkadarabok vagy vágószerszámok meglazulhatnak, elmozdulhatnak, vagy akár kirepülhetnek a megmunkálási folyamat során, ami nemcsak a megmunkált alkatrészek selejtezéséhez vezethet, hanem komoly veszélyt jelenthet a kezelők személyes biztonságára is.
A kezelőknek le kell állítaniuk a gépet vágószerszámok, munkadarabok cseréjekor, munkadarabok beállításakor, vagy a szerszámgép elhagyásakor munka közben. Ezen műveletek végrehajtása a szerszámgép működése közben balesetet okozhat a szerszámgép mozgó alkatrészeivel való véletlen érintkezés miatt, és a vágószerszámok vagy a munkadarabok károsodásához is vezethet. A gép leállításának művelete biztosíthatja, hogy a kezelők biztonságos állapotban cserélhessék és állíthassák be a vágószerszámokat és a munkadarabokat, és biztosítsa a szerszámgép és a megmunkálási folyamat stabilitását.
Szigorúan tilos a munkadarabokat a tokmányokon vagy a középpontok között ütögetni, javítani vagy módosítani. Az ilyen műveletek végrehajtása a tokmányokon és a középpontokon károsíthatja a szerszámgép pozicionálási pontosságát, károsíthatja a tokmányok és a középpontok felületeit, és befolyásolhatja a befogás pontosságát és megbízhatóságát. Munkadarabok befogásakor a következő lépés folytatása előtt meg kell győződni arról, hogy a munkadarabok és a vágószerszámok szorosan vannak-e rögzítve. A be nem fogott munkadarabok vagy vágószerszámok meglazulhatnak, elmozdulhatnak, vagy akár kirepülhetnek a megmunkálási folyamat során, ami nemcsak a megmunkált alkatrészek selejtezéséhez vezethet, hanem komoly veszélyt jelenthet a kezelők személyes biztonságára is.
A kezelőknek le kell állítaniuk a gépet vágószerszámok, munkadarabok cseréjekor, munkadarabok beállításakor, vagy a szerszámgép elhagyásakor munka közben. Ezen műveletek végrehajtása a szerszámgép működése közben balesetet okozhat a szerszámgép mozgó alkatrészeivel való véletlen érintkezés miatt, és a vágószerszámok vagy a munkadarabok károsodásához is vezethet. A gép leállításának művelete biztosíthatja, hogy a kezelők biztonságos állapotban cserélhessék és állíthassák be a vágószerszámokat és a munkadarabokat, és biztosítsa a szerszámgép és a megmunkálási folyamat stabilitását.
(II) Biztonsági védelem
Biztosítási és biztonsági védőeszközök karbantartása
A CNC szerszámgépek biztosítási és biztonsági védőberendezései fontos eszközök a szerszámgépek biztonságos üzemeltetéséhez és a kezelők személyes biztonságához, és a kezelők nem szedhetik szét vagy helyezhetik át azokat tetszés szerint. Ezek az eszközök magukban foglalják a túlterhelés elleni védőberendezéseket, a végálláskapcsolókat, a védőajtókat stb. A túlterhelés elleni védőberendezés automatikusan lekapcsolja az áramellátást, ha a szerszámgép túlterhelt, hogy megakadályozza a szerszámgép túlterhelés miatti károsodását; a végálláskapcsoló korlátozhatja a szerszámgép koordinátatengelyeinek mozgástartományát, hogy elkerülje a túlhajtás okozta ütközéseket; a védőajtó hatékonyan megakadályozza a forgácsok kifröccsenését és a hűtőfolyadék szivárgását a megmunkálási folyamat során, ami kárt okozhat a kezelőknek.
Ha ezeket a biztosító- és biztonsági védőberendezéseket szétszerelik vagy tetszés szerint áthelyezik, a szerszámgép biztonsági teljesítménye jelentősen csökken, és különféle biztonsági balesetek fordulhatnak elő. Ezért a kezelőknek rendszeresen ellenőrizniük kell ezen berendezések integritását és hatékonyságát, például a védőajtó tömítettségének és a menethatároló kapcsoló érzékenységének ellenőrzését, hogy biztosítsák a szokásos szerepüket a szerszámgép működése során.
A CNC szerszámgépek biztosítási és biztonsági védőberendezései fontos eszközök a szerszámgépek biztonságos üzemeltetéséhez és a kezelők személyes biztonságához, és a kezelők nem szedhetik szét vagy helyezhetik át azokat tetszés szerint. Ezek az eszközök magukban foglalják a túlterhelés elleni védőberendezéseket, a végálláskapcsolókat, a védőajtókat stb. A túlterhelés elleni védőberendezés automatikusan lekapcsolja az áramellátást, ha a szerszámgép túlterhelt, hogy megakadályozza a szerszámgép túlterhelés miatti károsodását; a végálláskapcsoló korlátozhatja a szerszámgép koordinátatengelyeinek mozgástartományát, hogy elkerülje a túlhajtás okozta ütközéseket; a védőajtó hatékonyan megakadályozza a forgácsok kifröccsenését és a hűtőfolyadék szivárgását a megmunkálási folyamat során, ami kárt okozhat a kezelőknek.
Ha ezeket a biztosító- és biztonsági védőberendezéseket szétszerelik vagy tetszés szerint áthelyezik, a szerszámgép biztonsági teljesítménye jelentősen csökken, és különféle biztonsági balesetek fordulhatnak elő. Ezért a kezelőknek rendszeresen ellenőrizniük kell ezen berendezések integritását és hatékonyságát, például a védőajtó tömítettségének és a menethatároló kapcsoló érzékenységének ellenőrzését, hogy biztosítsák a szokásos szerepüket a szerszámgép működése során.
(III) Programellenőrzés
A programellenőrzés fontossága és működési módszerei
A CNC szerszámgép megmunkálásának megkezdése előtt programellenőrzési módszerrel kell ellenőrizni, hogy a használt program hasonló-e a megmunkálandó alkatrészhez. Miután megerősítettük, hogy nincs hiba, a biztonsági védőburkolat lecsukható, és a szerszámgép elindítható az alkatrész megmunkálásához. A programellenőrzés kulcsfontosságú a programhibák okozta megmunkálási balesetek és alkatrész-selejtezés megelőzésében. Miután a programot bevittük a szerszámgépbe, a programellenőrzési funkción keresztül a szerszámgép képes szimulálni a forgácsolószerszám mozgáspályáját tényleges forgácsolás nélkül, és ellenőrizni a programban található nyelvtani hibákat, a forgácsolószerszám útvonalának megfelelőségét és a feldolgozási paraméterek helyességét.
A programellenőrzés során a kezelőknek gondosan figyelniük kell a forgácsolószerszám szimulált mozgáspályáját, és össze kell hasonlítaniuk azt az alkatrész rajzával, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a forgácsolószerszám pályája pontosan megmunkálja a kívánt alkatrész alakját és méretét. Ha problémákat találnak a programban, azokat időben módosítani és hibakeresni kell, amíg a programellenőrzés megfelelő nem lesz, mielőtt a formális megmunkálás elvégezhető lenne. Eközben a megmunkálási folyamat során a kezelőknek a szerszámgép működési állapotára is nagy figyelmet kell fordítaniuk. Amint rendellenes helyzetet találnak, a szerszámgépet azonnal le kell állítani ellenőrzés céljából a balesetek megelőzése érdekében.
A CNC szerszámgép megmunkálásának megkezdése előtt programellenőrzési módszerrel kell ellenőrizni, hogy a használt program hasonló-e a megmunkálandó alkatrészhez. Miután megerősítettük, hogy nincs hiba, a biztonsági védőburkolat lecsukható, és a szerszámgép elindítható az alkatrész megmunkálásához. A programellenőrzés kulcsfontosságú a programhibák okozta megmunkálási balesetek és alkatrész-selejtezés megelőzésében. Miután a programot bevittük a szerszámgépbe, a programellenőrzési funkción keresztül a szerszámgép képes szimulálni a forgácsolószerszám mozgáspályáját tényleges forgácsolás nélkül, és ellenőrizni a programban található nyelvtani hibákat, a forgácsolószerszám útvonalának megfelelőségét és a feldolgozási paraméterek helyességét.
A programellenőrzés során a kezelőknek gondosan figyelniük kell a forgácsolószerszám szimulált mozgáspályáját, és össze kell hasonlítaniuk azt az alkatrész rajzával, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a forgácsolószerszám pályája pontosan megmunkálja a kívánt alkatrész alakját és méretét. Ha problémákat találnak a programban, azokat időben módosítani és hibakeresni kell, amíg a programellenőrzés megfelelő nem lesz, mielőtt a formális megmunkálás elvégezhető lenne. Eközben a megmunkálási folyamat során a kezelőknek a szerszámgép működési állapotára is nagy figyelmet kell fordítaniuk. Amint rendellenes helyzetet találnak, a szerszámgépet azonnal le kell állítani ellenőrzés céljából a balesetek megelőzése érdekében.
VI. Következtetés
A modern gépgyártás egyik alapvető technológiájaként a CNC megmunkálás közvetlenül összefügg a feldolgozóipar fejlettségi szintjével a megmunkálási pontosság, hatékonyság és minőség tekintetében. A CNC szerszámgépek élettartama és teljesítménystabilitása nemcsak maguktól a szerszámgépektől függ, hanem szorosan összefügg a kezelők működési specifikációival, karbantartásával és biztonságtudatosságával a mindennapi használat során. A CNC megmunkálási technológia és a CNC szerszámgépek jellemzőinek mély megértésével, valamint a megmunkálás utáni óvintézkedések, az indítási és üzemeltetési elvek, a működési specifikációk és a biztonságvédelmi követelmények szigorú betartásával hatékonyan csökkenthető a szerszámgépek meghibásodási aránya, meghosszabbítható a szerszámgépek élettartama, javítható a megmunkálási hatékonyság és a termékminőség, valamint nagyobb gazdasági előnyöket és piaci versenyképességet lehet teremteni a vállalkozások számára. A feldolgozóipar jövőbeli fejlődése során, a CNC technológia folyamatos innovációjával és fejlődésével a kezelőknek folyamatosan új ismereteket és készségeket kell tanulniuk és elsajátítaniuk, hogy alkalmazkodjanak a CNC megmunkálás területén egyre magasabb követelményekhez, és elősegítsék a CNC megmunkálási technológia magasabb szintre emelését.